Mikor elkezdtem az életmódváltó projektemet, akkor úgy döntöttem, hogy nem csak az étkezési szokásaimat fogom megváltoztatni, hanem a mozgáshoz, a testedzéshez való viszonyomat is átalakítom majd.
Ahogy elkezdtem a mozgásra egyre nagyobb hangsúlyt fektetni, a kezdeti nehézségek elpárologtak, egyre jobban esett az edzés, egyre jobban élveztem azt, hogy a különféle gyakorlatok egyre jobban mentek. De nem csak ez alakult ki, hanem még el is kezdtem hiányolni a mozgást, amikor már huzamosabb ideje nem edzettem. A szabadtéri edzőgépek és én akkor ismerkedtünk össze, amikor beköszöntött a jobb idő. A nyári melegben már nem esett jól otthon, a saját szobámban edzeni, szóval elkezdtem futni a szabadban. Miközben a köröket róttam a parkban, akkor láttam meg, hogy van a játszótér mellett egy rész, ahol szabadtéri edzőgépek állnak sorban.
Első körben, amikor kipróbáltam a szabadtéri edzőgépek által felkínált testmozgási lehetőségeket, picit furán éreztem magamat, hogy mindenki lát. Vannak emberek, akik kiülnek a parkba és csak bambulnak ki a fejükből, lesik, ahogy körülöttük a náluknál aktívabb lelkek miképp gyötrik magukat a szabadtéri edzőgépeken, míg ők pocakjukat meresztik. De leküzdöttem kezdeti zavaromat és ma már nagyon szeretek lejárni edzeni.