A fémformázás története az emberiség fejlődésének egyik legizgalmasabb fejezete, hiszen a fémek alakítása alapvetően határozta meg a civilizációk technikai szintjét. A kézi kovácsolástól a modern ipari eljárásokig hosszú út vezetett, amely során a hagyományos mesterségből high-tech gyártási folyamat lett.
A kezdetek a bronz- és vaskorba nyúlnak vissza, amikor az emberek először kezdték megmunkálni a fémeket egyszerű eszközökkel és tűz segítségével. A kovácsok kézi erővel, üllőn és kalapáccsal formálták a vasat, létrehozva fegyvereket, szerszámokat és dísztárgyakat. Ez a korai fémformázás nemcsak a mindennapi életet könnyítette meg, hanem a hadviselést és a gazdasági fejlődést is forradalmasította.
A középkorban a kovácsmesterség tovább fejlődött, megjelentek a vízimalmok által hajtott kalapácsok, amelyek nagyobb erőt és hatékonyságot biztosítottak. A 18–19. század ipari forradalma új korszakot nyitott: a gőzgépek és később az elektromos hajtású gépek lehetővé tették a tömeggyártást. A fémformázás ekkor már nemcsak kézműves tevékenység volt, hanem ipari méretű termelési folyamat.
A 20. században a technológiai fejlődés újabb ugrást hozott. Megjelentek a hidraulikus és mechanikus prések, az extrudálás, a hengerlés és a sajtolás, amelyek precíz és gyors gyártást tettek lehetővé. A számítógépes vezérlésű gépek (CNC) és a robotizáció pedig teljesen átalakították a gyártósorokat. A modern fémformázás ma már a repülőgépipartól az autógyártásig mindenhol jelen van, és olyan pontosságot, valamint anyagkihasználást biztosít, amelyről a régi kovácsok még álmodni sem mertek.
A fémformázás története jól mutatja, hogyan fejlődött az emberiség a kézi kovácsolás egyszerűségétől a high-tech ipari gyártás bonyolult rendszereiig. Ez az út nemcsak technológiai, hanem kulturális és gazdasági értelemben is meghatározta a világunkat.