Első pillantásra úgy nézett ki, mint bármely más növény, amely az irodák sarkában vagy az egyetemi laboratóriumok ablakpárkányán nő. De ez a paradicsomnövény, amelyet 2018-ban a Minnesotai Egyetemen termesztettek, más volt.

A hosszúkás levelek és a kis piros termések bokros gubancja a Peruban és Ecuadorban őshonos Solanum pimpinellifolium nevű, vad paradicsomnövényre, más néven ribizli paradicsomra volt jellemző. A közelebbi vizsgálat azonban még nyilvánvalóbbá tette a növény egyediségét.

Ez a bizonyos növény tömörebb volt, kevesebb ággal, de több terméssel, mint a vadparadicsom. Gyümölcsei is egy kicsit sötétebbek voltak a szokásosnál, ami a megnövekedett likopin jele – egy antioxidáns, amely csökkenti a rák és a szívbetegségek kockázatát. Valójában így tervezték.

A növényt Tomas Cermak genetikus és munkatársai hozták létre a Crispr génszerkesztéssel, egy Nobel-díjas technológia segítségével, amely úgy működik, mint a genetikai anyagok “kivágása és beillesztése” eszköze. A technika most forradalmasítja a mezőgazdaságot, és elősegíti a jövő terményeinek előállítását.

Maga Cermak küldetése, hogy megtalálja a tökéletes paradicsomot, amely könnyen termeszthető, tápláló és ízletes, ugyanakkor jobban alkalmazkodik a változó éghajlathoz. “Az ideális növény ellenáll a stressz minden formájának – hőnek, hidegnek, sónak és szárazságnak, valamint a kártevőknek” – mondja.

Az éghajlatváltozás sok növény számára gondot okoz, és ez alól a paradicsom sem kivétel. A paradicsom nem szereti a meleget, a legjobban 18C (64F) és 25C (77F) között nő. Ha átlépi a küszöb mindkét oldalát, a dolgok elkezdenek lefelé menni: a virágpor nem képződik megfelelően, a virágok nem úgy alakulnak bogyókká, ahogy kellene. Amint a higany hőmérséklete 35 °C (95 °F) fölé megy, a hozam csökkenni kezd. Egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy a 21. század közepére Kaliforniában a hagyományosan paradicsomtermesztésre használt földterületek 66%-án már nem lesz megfelelő hőmérséklet a növény számára. Más modellezési tanulmányok azt sugallják, hogy 2050-re Brazíliában, a szubszaharai Afrikában, Indiában és Indonéziában szintén nem lesz optimális éghajlat a paradicsomtermesztéshez.

Kategóriák: Egészség